A kiindulási alap egy vörösrézből kifűrészelt, domborított 2 x 2,5cm -es medál.
Melyet melegítünk a lágyításhoz...
látszik ahogy beoxidál...
...egészen, emíg izzani nem kezd.
...majd bekerül a hideg vízbe, vagy ecetbe...
...és ott lehull, lemaródik róla az oxidréteg...
...aztán lecsiszolom, zsírtalanítom, (ezek után már csak a szélét fogom meg)...
...és mehet rá az alapzománc(átlátszó fondant 1097Kecskemét)...
...és száradás után így néz ki (nem homogén, mert nem törtem át rendesen)...
...és mehet égetni...mivel a kemencém a kurzus színhelyén van, gázlánggal égetem be a zománcot. Ez az eljárás csak kis méretű tárgyaknál alkalmazható, és sajnos azt a kompromisszumot kell hozni, hogy kontra vagy ellenzománcot nem tehetünk fel, így feszültségek maradnak az anyagban, ami hajszálrepedéseket okoz...
A zománc alsó rétegei úgy tűnik, nem száradtak ki rendesen, ezért a hirtelen hő hatására megreped a felső réteg, jól látszik, hogy a zománc alatt a réz elkezd oxidálni...
...és amikor eléri a kellő hőmérsékletet, szépen összefolyik a zománc, kisímul és elnyeri átlátszó fényét...mit tesz 900fok....
...a kiégett zománcalap,jól látszik a fémen a csiszolás nyoma is, szép átlátszó, egyenletes mázt kapott...
...hengerelt, kilágyított drótból(rekesz) kihajlítom a tervezett mintát, és egy-egy csepp alapozóval felragasztom a medálra, megszárítom...
...és beégetem, ami annyit tesz, hogy újra melegítem a darabomat, megolvad az alapzománc és belesüpped a rekesz...ha nem süpped, bele kell nyomni, hogy ne maradjon rés, nehogy a színek a késöbbiekben összefollyanak...
...és beégett, a rekeszek mindenütt illeszkednek és jó oxidosak lettek...
...újra az ecetben, hogy letisztuljanak a rekeszek...
...ta-damm...lehet gondolkozni a színeken...
...kívül türkiz lesz...
...a belső háttér fehér, belül pedig rózsaszín, de így megtörve a zománcfritt (szemcse) világosabb, mint égetés után lesz...gyakran teljesen megváltoznak a színek...
...szárítás után égetem újra (3.)...
...mindig alulról melegítem, mozgatom a lángot, hogy egyenletesen melegedjen...
Elkezd olvadni, beállnak a színek, és kezd átttetszővé válni az anyag...a felső réteg még cukorszerű, szemcsés...
...kezd teljesen átízzani...
...már homogén az állaga a zománcnak, de tovább égetem, hátha a buborékok kimennek belőle...
...és kiégett, de még forró, a türkiz egészen zöldes...
...és hűl...
...és hűl...
...és kihűlt. A kék elérte színét...nincs más dolgom, mint lecsiszolni a rekeszek tetejét, hogy szép fényesek legyenek...
...így!...eltelt vagy 3-4 óra, a lehető legjobban!
